Taika Waititi tehetséges rendező, amit bizonyított már olyan zseniális filmekkel, mint a viccesen izgalmas Thor: Ragnarök (2017) és a kissé szatirikus Jojo Nyuszi (2019). Ezúttal azonban nem nagyon jött össze neki a magas minőségi színvonal ezzel a filmmel. Bár nyugis családi mozinak voltaképpen elmegy. Az alaptörténet mindenesetre érdekes és egy megtörtént eseményt dolgoz fel, a kivitelezés azonban unalmas és nagyon alacsony színvonalú. A poénok sem ülnek és úgy általában az egész erősen "B" kategóriát idéz. Ugyanakkor könnyed stílusa és a sztoriból áradó érdekes szamoai életszemélet miatt bevállalható egy mozizás erejéig.

A kép forrása: LINK

A középpontban egy aprócska Csendes-óceáni sziget áll, Amerikai Szamoa, ahol a Föld legrosszabbul teljesítő foci-csapata edz. Korábban ők szenvedték el a sporttörténelem legnagyobb vereségét, amikor 31:0-ra verte meg őket Ausztrália 2001-ben. De egy nap elhatározzák, hogy változtatnak pech-szériájukon. Leszerződtetik Thomas Rongent (Michael Fassbender) a bukott amerikai edzőt, aki majd elhozza nekik az első győzelmüket. Rongen meg is érkezik a szigetre és neki is lát a csapat feljavításának, de közben ráébred arra, hogy bizony ez a csapat nem véletlenül a földkerekség legutolsója. De a sok probléma ellenére is eljön a Tonga elleni mérkőzés és kiderül, hogy mennyit ért szakértelme. Ám még inkább arra derül fény, hogy a fejekben változtak e a dolgok illetve hogy maga Rongen lelki talpra-állása bekövetkezett e. Ugyanis mint egyértelművé válik: neki legalább akkora szüksége van a szamoai életszemléletre mint a szamoai srácoknak az ő foci tudására.

A győztes gól lehetett volna egy igazán jó film, ha kicsit több egyéniséget és humort pakolnak az egészbe. Ugyanakkor egyetlen dolog miatt mégis megéri megnézni: a szamoai csapat vezetője, Tavita (Oscar Kightley) megfogalmaz egy nagyon nagy tanulságot (úgy a film háromnegyedénél), nevezetesen, hogy az életben mindig van lehetőség változtatásra (mindig van egy második félidő). És arra kell törekednünk, hogy élvezzük a játékot (ha az első félidőben nem sikerült, akkor a másodikban). A pályán és az életben is ez a legfontosabb. Nálam ezért az igazságért és a szép tájakért 3 csillagot érdemel a sztori.

Ami a 18-as karikát illeti: elképzelni sem tudom miért kaphatta ezt meg a film. Talán az egyik szereplő miatt, aki női átoperálásra készül. De ez azért nevetséges, ha így van és oda jutottunk, hogy már ennyi is elég a 18-as besoroláshoz.

Utolsó észrevétel: Michael Fassbender kórosan lesoványodott figurája szokatlanul gyenge végig a filmben, pedig egykoron nagyon jó színésznek tartottam. A 2009-es Becstelen brigantykban például óriási szerintem. Sajnálatos a visszaesése de bízom abban, hogy még visszatér az élvonalba.